Az alábbiakban a táppénz, baleseti táppénz fontosabb2019.évi változásait ismertetem:
1.Keresőképtelenség igazolása
Az alapszabály az, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget jogviszonyonként, eredeti eredeti orvosi igazolással kell igazolni. Erre tekintettel került pontosításra 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. §-a, amely rögzíti, hogy a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.
A keresőképtelenség igazolásával függ össze a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet kiegészítése is, amely rögzíti, hogy ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, de továbbra is folyamatosan keresőképtelen, akkor a biztosított kérésére az orvos kiadja a keresőképtelenséget elbíráló „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” igazolást. Ez esetben az orvos az Orvosi Naplóban új sorszámon szerepelteti az esetet. Továbbá az idei módosítás azt is lehetővé tette, hogy ha a beteg a táppénzre jogosultságot kimerítette, akkor az orvos a rendszerében ezt is tudja rögzíteni oly módon, hogy az orvos a keresőképtelenségét „L” kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti.
2.Pénzbeli ellátás-, baleseti táppénz járulékalapja
A tavalyi szabály úgy rendelkezett, hogy a pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. Idén ez a szabály kiegészült az időszak kifejezéssel, azaz a bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.
A fenti módosítás a gyakorlati élethez igazította a szabályt, hiszen vannak olyan biztosítottak – pl: biztosított mezőgazdasági őstermelő, akik nem havonta, hanem negyedévente köteles a bevallást benyújtani.
Továbbá a tisztségviselők kapcsán kiegészült 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet azzal a szabállyal, hogy az 1997. évi LXXX. törvény (1) bekezdés g) pontja szerinti biztosított pénzbeli ellátás, valamint baleseti táppénz iránti kérelmének elbírálása során a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került.
3.Biztosítási jogviszony kezdete
Pontosításra került a biztosítási jogviszony kezdete a táppénz kapcsán is, mely szerint az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
4.Változás a táppénz felső határában:
Ugyan már korábban megírtam, de úgy érzem nem maradhat ki ebben az összefoglalóban a táppénz felső határának változása.
Felsőhatár: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Míg 2018-ban a táppénz felsőhatára 9 200 forint/nap volt, addig 2019-ben 9 933 forint/nap összegre emelkedett.