Mikor és hogyan kell fizetni a természetes személynek az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az alábbi cikkben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést ismertetem, kitérve a volt diákok fizetési kötelezettségére is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik.

Mi képezi a magyar egészségügyi szolgáltatások fedezetét?

Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Továbbá az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi az egészségügyi szolgáltatásra a kormányhivatalnál kötött megállapodás is, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely idén 149 000 forint) 50 százalékát fizeti, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát kell havonta megfizetni.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének  c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában meghatározott személyek)  után a központi költségvetés havonta 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére.

Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személyek esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 7 500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 

Természetes személyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek a lakóhelye szerinti adóhivatalnál kell intézkednie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, és az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges:

  • személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya,
  • adóigazolvány,
  • TAJ kártya,
  • ha más személy intézi a járulékfizetést a NAV-nál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

Megjegyzés: Havi 7 500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes.

Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:

  • 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha például valaki 2018. január 1-jétől munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya 2019. szeptember 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik állásban, továbbá nem tartozik az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 2019. szeptember 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7 500 (napi 250) forint járulékot.  
  • Ugyancsak a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor a 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
  • Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt pl: 25 nap, akkor a 25 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Megjegyzés: Ha szünetel a biztosítási jogviszony, akkor a fenti szabály nem alkalmazható, hiszen ez esetben a szünetelés kezdetétől fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén? A 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Azaz példaként hoznám a 18 éves diákot, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és ezért nem tanul tovább valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától – azaz október 31-étől – számít a 45 nap, így esetében december 15-ét követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.