2017. július 1-étől bevezetésre került egy új szövetkezeti típus, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik többek között erről a szövetkezeti típusról is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.

Ki minősül nyugdíjasnak a fenti törvény alkalmazása során?

A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki

– öregségi teljes nyugdíjban,

– öregségi résznyugdíjban,

– a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban

részesül.

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak

– a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban),

– megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (azaz rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban) részesülő személy.

Tekintsük át, hogy ennél a keresőtevékenységnél miként alakul a közteherfizetés!

A tagnak a fenti keresőtevékenység során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie.

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja. Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, ezáltal a jövedelméből/díjazásából a biztosítási jogviszony hiányában járulékokat nem kell megfizetni.

Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelméből csak személyi jövedelemadó-előleget kell levonni.

Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, azaz a szövetkezetnek?

Az általános szabály az, hogy a kifizető (foglalkoztató) szociális hozzájárulási adó fizet. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményez a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetet a fentiek alapján nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés, így szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.

szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser