Változások járulékok a mértékében és megfizetésében.

Egészségügyi szolgáltatási járulék:

2020. január 1-étől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7 500 forintról (napi 250 forintról) havi 7710 forintra, míg napi szinten 257 forintra növekedett.

Biztosított járulékai:

2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvad, és elnevezése egységesen társadalombiztosítási járulék lesz.

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszony keretében megbízási jogviszonyban dolgozókat is –  meg kell fizetni.

Nyugdíjasok járulékmentessége:

2020. július 1-jétől hatályba lépő 2019. évi CXXII. törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti már nem csak az egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is.  Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra.

Változások a minimális járulékalapokban:

2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap.

Megjegyzés: A fenti alsóhatár arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején.

Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

  • gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők kapcsán,  továbbá
  • a  nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a  szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.

Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja

  • 10 százalék nyugdíjjárulék esetén havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kapcsán havonta legalább a minimálbér illetve garantált bér másfélszerese.

2020. július 1-jétől a biztosított egyéni-, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér (azaz 161 000 forint) illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum (azaz 210 600 forint) lesz.

Őstermelők járulékfizetése:

2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:

  • A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
  • A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot.

Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.