Sokszor felmerül, hogy milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni gyermekgondozási díj illetve gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt. Azt azonban kevesebben tudják, hogy mást foglal magába a keresőtevékenység fogalma a gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozást segítő ellátás esetén. Az alábbiakban a két különböző keresőtevékenység fogalmat mutatom be.

A gyermekgondozási díj (gyed) esetében azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban vagy egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban, vagy alkalmi munkavállalóként dolgozik.

Mit is foglal magába a keresőtevékenység?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény, azaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján a keresőtevékenység a következőt jelenti: „A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.” Azaz keresőtevékenységnek minősül többek között

• a munkaviszony, a munkaviszony jellegű jogviszony pl: közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
• ha a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezetet és a szociális szövetkezetet,
• a tanulószerződés alapján folytatott keresőtevékenység,
• nem nyugdíjas személy által egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban végzett tevékenység,
• a megbízási-, illetve a vállalkozási szerződésben folytatott munkavégzés, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
• a biztosított mezőgazdasági őstermelő valamint a főállású kisadózó által végzett tevékenység,
• alkalmi-, és idénymunkavégzés, azaz az egyszerűsített foglalkoztatás.

Más szabály vonatkozik a családtámogatási ellátásokra. 1998. évi LXXXIV. törvény szól a családok támogatásáról.

A családtámogatási ellátások közé tartozik a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes). A jogszabály alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozást segítő ellátást. Mit is foglal magába a családtámogatási ellátások esetén a keresőtevékenység?

A családtámogatási törvény alapján keresőtevékenység a munkaviszonyban, valamint a munkaviszony jellegű jogviszonyban, azaz közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység.

A keresőtevékenység fogalma alapján a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem dolgozhat munkaviszonyban. Nem tartozik azonban a keresőtevékenységbe például az egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység. Erre tekintettel, a gyermekgondozást segítő ellátás teljes időtartama alatt lehet egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként – személyes közreműködést igénylő – tevékenységet folytatni. Ha például a fodrászként dolgozó egyéni vállalkozó a gyermeke születését követően gyes-t kap, akkor nem kell megvárnia a gyermek féléves korát, hogy egyéni vállalkozásában fodrászként dolgozhasson tovább, hanem a szülés utáni felépülését követően, akár azonnal folytathatja tevékenységét a gyes alatt.

Mint az a fentiekből is látható, a családtámogatási törvényhez képest az egészségbiztosítási törvény keresőtevékenység fogalma sokkal több tevékenységet foglal magába.

szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser