Mit kell bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha külföldre megyünk dolgozni?
Sokan azok közül, akik külföldre mennek dolgozni, a számos intézkedés közepette vagy megfeledkeznek róla, vagy nem is tudják, hogy a külföldi keresőtevékenységet be kell jelenteni az egészségbiztosítónak. Milyen esetben, hol és miért kell ezt a kötelezettséget teljesíteni, erről adok részletes tájékoztatást az alábbiakban.
Az egészségbiztosítási törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki
· valamely EGT tagállamban, illetve
· Svájcban, valamint
· a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított
köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.”
Melyek azok az országok, amelyben folytatott keresőtevékenységet be kell jelenteni?
Ezek az országok/államok a következők:
– Amerikai kontinensen: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Québec
– Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
– Ausztrália
– Európában: Európai Gazdasági Térség országai, Svájc, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
– Oroszország
Megjegyzés: Magyarország tb egyezményt kötött Törökországgal is. Ez az egyezmény ugyan már kihirdetésre került, de még nem lépett hatályba, ezért nem szerepel a fenti felsorolásban.
Mit eredményez a bejelentés?
A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy az EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, illetve Magyarországgal tb egyezményt kötött másik államban folytat keresőtevékenységet, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül.
A TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítése azt jelenti, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami 2017-ben havi 7 110 (napi 237) forint).
Honnan értesül az egészségbiztosító, hogy a külföldi keresőtevékenység lezárult?
Az egészségbiztosítási törvény alapján azt is be kell jelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének, ha a külföldön létrejött biztosítás megszűnik. Erre a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül kell sort keríteni.
TOVÁBBÁ nagyon fontos, hogy a hatályos jogszabály (217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 49/E §. (2) bekezdés) alapján a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt vagy egyéb igazolást köteles csatolni a biztosítási időszakról.
A kormányhivatal tájékoztatása alapján zárult biztosítási jogviszonyt Unión belül az E 104 jelű nyomtatvány igazolja (megjegyzik, hogy Nagy-Britannia és Olaszország esetében U 1 jelű igazolás felel meg a zárult jogviszony igazolásnak).
Mi történik akkor, ha valaki nem jelenti be vagy késedelmesen jelenti be a külföldi keresőtevékenységet?
Végezetül meg kell említenem, hogy a bejelentést azért is meg kell tenni, mert az egészségbiztosítási törvény azt is szabályozza, hogy azt a személyt, aki a bejelentési kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, a biztosító 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti. Tájékoztatásul szeretném azonban azt is jelezni, hogy a mulasztási bírsággal van helye fellebbezésnek.