Az alábbiakban a társadalombiztosítási járulékok (1997. évi LXXX. törvény) valamint a nyugdíjbiztosítás (1997. évi LXXXI. törvény) és az egészségügyi hozzájárulás (1998. évi LXVI. törvény) szabályainak 2011. január 1-től hatályos, jelentősebb módosításai kerülnek ismertetésre:

I. Módosítások és változások a társadalombiztosítás területén

1. Módosulás a járulékfizetők körében:

Járulékfizetési kötelezettség 2011. január 1-től kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is aki:
– a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót,
     – a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendeletek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Azaz a Magyarországon történő járulékfizetésnek nem feltétele, hogy a foglalkoztatás Magyarországon bejegyzett, nyilvántartott foglalkoztató által történjen, továbbá nem szükséges a Magyarországon történő foglalkoztatás sem.

2. Minimálbérre vonatkozó szabály úgy változik, hogy
nem a tárgyhónapot megelőző hónap első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes bérminimum kell alapul venni.

3. Járulékalapra vonatkozó változások:

Megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés, továbbá megszűnik a minimálbér kétszerese után járulékfizetés is. Mindezek alapján 2011-től a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját.

Megjegyzés:
A Munka Törvénykönyvében foglaltakra tekintettel módosításra került a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony kezdete. Ez alapján a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

4. Változás a járulékmértékekben és a járulékfizetés felső határában:

Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %-ról 10%-ra nő, azaz:
– a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10% lesz; azzal, hogy 2010. november 1. – 2011. december 31 közötti időszakban a magánnyugdíj-pénztári tagoknál a tagdíj mértéke 0 %, a nyugdíjjárulék mértéke 10 %.
– az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az előző évi bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az a megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Megállapodás esetén:
– nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából valamint szolgálati idő szerzése irányuló megállapodásnál- magánnyugdíjpénztár tagnál a tagdíj mértékével csökkentett – 34 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetendő.

Egyéni nyugdíjjárulék felső határa 2011-ben 21.000. forint/naptári nap lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettség, azaz
– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
– a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás valamit
– a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy
által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint helyett  havi 5.100. forint (napi 170 forint) lesz. 

5. Magán-nyugdíjpénztári tagság:

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell arról dönteni, hogy maradnak a magán-nyugdíjpénztárban vagy belépnek illetve visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Akik maradnak, azoknak döntésüket személyesen be kell jelenteniük az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Ha a pénztártag a nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozatot pótolhatja, ha egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszt elő. Az igazolási kérelemről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint dönt.
A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony megtartására vonatkozó nyilatkozat hiányában, a tagsági jogviszony 2011. március 1-vel megszűnik. 

6. Nők 40 éves szolgálati ideje:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
– legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és
– azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontjai alapján nem biztosított.
Jogosultsági időnek számít többek között:

• kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony,
• terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED, GYES, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

7. Szolgálati idő megállapítása: 

Az 1997. évi LXXXI. törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy bármikor kezdeményezhetjük, hogy a nyugdíjbiztosító megküldje a részünkre, hogy nyilvántartása szerint
– milyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaink vannak 
– mekkora keresetekre, jövedelmekre vonatkozóan tettek bejelentést a foglalkoztatóink.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek meg a valós foglalkoztatásunkkal, kérhetjük
–  a bejelentésre kötelezett szerv vagy személy rá vonatkozó adatszolgáltatásának hatósági ellenőrzését, és
– a rendelkezésére álló bizonyítékok figyelembevételével a nyilvántartás adatainak kiegészítését, javítását.

8. Bejelentési és befizetési kötelezettségben bekövetkezett változások:

A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Az aki
– valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
– a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be,
a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, illetve a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni. 

II. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

Az Szja és a Tbj. módosításokhoz kapcsolódóan kisebb változások következetek be  az eho vonatkozásában. Ennek körében változott az eho alapja és az eho mentes jövedelmek köre:

A kifizető illetve a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti külön adózó jövedelmek közül:
a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után. (3. § (1) ab) alpont)

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást:
– az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás után;
– bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.              (5. § (1) bekezdés g)-h) pontjai)