Árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyike. Az alábbiakban bemutatom, hogy ki jogosult az árvaellátásra, és miként lehet ezt az ellátást igényelni.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek a szülője meghalt és a halálakor a szülő öregségi nyugdíjas volt, vagy nem volt még nyugdíjas, de a nyugdíjjogosultsághoz szükséges alábbi szolgálati időt megszerezte.

Árvaellátás jár, ha a fenti – nyugellátásban nem részesülő – szülő

• a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy összesen legalább 2 év,
• a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
• a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
• a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
• a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
• a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Megjegyzés: Árvaellátás állapítható meg akkor is, ha a fenti – nyugellátásban nem részesülő – szülő a fenti szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Árvaellátás jár örökbefogadott- illetve adott esetben nevelt gyermeknek is továbbá a testvérnek és az unokának – beleértve a dédunokát és ükunokát is -, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy a gyermeket örökbe fogadják.

Továbbá iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

• betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy háromévesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,
• 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.

Megjegyzés: Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelés-, a szakképzés-, illetve a felsőoktatási információs rendszernek és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének működtetője a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítését, fennállását, szünetelését és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére hivatalból igazolja.

Meddig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha azonban a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Megjegyzés: Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Ugyanakkor az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna, ha a gyermeknek

• mindkét szülője elhunyt,
• életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Megjegyzés: Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Árvaellátás igénylése:

Az árvaellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.

Az árvaellátás iránti kérelmet (Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátás elbírálásához elnevezésű nyomtatványt) az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyekben eljáró (Budapesten ez a VIII. kerület, Fiumei út 19/a szám alatt található) hivatalához kell benyújtani.

Az ellátáshoz szükséges nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető http:// nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu honlapról.

Az igénylő – a fenti nyomtatvány kitöltésével – megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt – ha magánnyugdíj-pénztár tagja volt – akkor a magánnyugdíj-pénztár nevét és címét, továbbá a folyósítási címét, illetve a pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat.

Javasolt benyújtani továbbá:

• ha jogszerző nem részesült nyugellátásban a szolgálati idejére vonatkozó iratokat
• az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát vagy az elhunyt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzést,
• az igénylő születési anyakönyvi kivonatát,
• ha az árva megváltozott munkaképességű, akkor az erről szóló határozatot,
• külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

• a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,
• a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését

hivatalból igazolja.

Méltányosságból megállapítható árvaellátás:

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

• az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,
• az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,
• az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota legfeljebb 30 százalékos,
• az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy
• az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat. (Méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető. Felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Ezen ellátáshoz „Az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.)
• az elhunyt jogszerző nem szerezte meg a szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és a baleseti árvaellátásra való jogosultság a baleset üzemiségének, illetve a megbetegedés foglalkoztatási jellegének megállapításáig nem bírálható el.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser