Sokan érdeklődnek azzal kapcsolatban, hogy gyermekgondozási díj folyósítása alatt milyen feltételek mellett lehet munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozni. Az alábbiakban a gyermekgondozási díj folyósítása alatti keresőtevékenységről és ez esetben fizetendő közterhekről adok tájékoztatást.

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj folyósítását követően, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár  a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további 1 évig folyósítható, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díjnak egy különleges formája ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj.  A hallgatói gyermekgondozási díj már a gyermek születésének napjától jár, de ez nem a gyermek 2 éves koráig, hanem a gyermek 1 éves koráig folyósításra.
Munkavállalás feltételei
A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt munkaviszonyban dolgozni. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Azaz nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében folytatott alkalmi munkavállalást és az idénymunkát is – dolgozik.
A gyermekgondozási díj alatti munkavégzésnél nincs sem időkorlát, sem jövedelemkorlát, azaz a gyermekgondozási díjban részesülő szülő akár napi nyolc órában is dolgozhat és kereshet akár havi bruttó 600 000 forintot is.
A gyermekgondozási díj mellett munkaviszonyban dolgozó kérheti, hogy a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa. Ez esetben a munkáltató a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló többek között az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban részesül.
Közteherfizetés: A gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló munkabéréből levonásra kerül
–                 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
–                 10 százalék nyugdíjjárulék,
–                 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
–                 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
–                 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
Megjegyzés: A gyermek(ek)re tekintettel munkavállaló családi adókedvezményt vehet igénybe, és adott esetben járulékkedvezménnyel is élhet.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb három (három vagy több kiskorú gyermek esetén öt) évig szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet. A hatályos szabály alapján gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló bruttó munkabére (legfeljebb 100 000 forint) utáni szociális hozzájárulási adó csökkenthető
–                 az aktuális szociális hozzájárulási adóval – ami 2017-ben 22 százalék – a foglalkoztatás első két (három vagy több kiskorú esetén az első három) évében, míg
–                 a foglalkoztatás harmadik (három vagy több kiskorú esetén negyedik és ötödik) évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2017-ben 11 százalék.
A szakképzési hozzájárulás alapját is lehet csökkenteni a gyermekgondozási díj melletti munkavégzés esetén, abban az időszakban, amelyben 22 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezménnyel lehet élni. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 000 forint.
A kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló igazolja, hogy gyermekgondozási díjban részesül. Az igazolást a kifizetőhely, vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási illetve fővárosi kerületi szerve adja ki.
Minimum három gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermekgondozási díj folyósításán túl szükséges még annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a kormányhivatal családtámogatási szervének járási hivatala, vagy a fővárosi kerületi hivatala, illetve adott esetben a családtámogatási kifizetőhely igazol le. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátás(ok)ról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

Egyéni-, társas vállalkozás folytatása gyermekgondozás díj folyósítása alatt
A gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. Keresőtevékenység korlátozása ez esetben is érvényesül, azaz a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Amennyiben például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik a gyermek születését követő 168 napban, akkor nem jogosult gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb közterheket:
–        10 százalék nyugdíjjárulékot,
–        3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
–        4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
–        1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot
fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből, kivétből.  Azaz a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékokat. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékokat, azonban ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.
Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni-, illetve társas vállalkozás a vállalkozó jövedelme (kivétje) után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót. A társas vállalkozás továbbá megfizeti a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ez esetben sem kell megfizetni az ún. minimális alapok után a közterheket, azaz a vállalkozó a vállalkozásában szerzett jövedelem, illetve kivét alapján fizeti a fenti közterheket.
Megjegyzés: Ugyanakkor a gyermekgondozási díj folyósítására tekintettel nem élhet a vállalkozás szociális hozzájárulási adó-, vagy szakképzési hozzájárulási kedvezménnyel.