- január 1-jétől tartós megbízási jogviszonnyal bővült a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok köre. Az alábbiakban tekintsük át a tartós megbízásra, mint biztosítási jogviszonyra vonatkozó szabályokat.
- Tartós megbízási jogviszony
A 2013. évi V. törvény (PTK) XXXIX. Fejezete rendelkezik a megbízási szerződésről. A PTK rögzíti, hogy megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
Ugyanakkor a tartós megbízási jogviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt, a Tbj. szabályozza. A Tbj. alapján tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Erre tekintettel nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte, hanem csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a foglalkoztató a hosszabb időre (pl: hónapokra, évekre) létrejött megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Azaz, a biztosítási jogviszony a foglalkoztatói bejelentés alapján jön létre.
- Biztosítási jogviszony bejelentése
Tartós megbízást, mint folyamatos biztosítási jogviszonyt, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, méghozzá a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni a 08E nyomtatványon 1115-ös kóddal. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a bejelentést egyidejűleg a biztosítás kezdetére és a jogviszony megszűnésére vonatkozóan is teljesíteni kell legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt.
Megjegyzés: Természetesen, ha a bejelentett adatokban, vagy a biztosítási jogviszonyban (pl: szünetelés, megszűnés) bármilyen változás következik be, akkor azt is be kell jelenteni a 08E nyomtatványon.
- Társadalombiztosítási ellátásokra jogosultság
Tartós jogviszonyban keresőtevékenységet folytató megbízott – amennyiben az adott ellátás előfeltételei fennállnak – jogosult minden tb ellátásra. Azaz, jogosult lehet
- tb támogatott egészségügyi szolgáltatásokra;
- csecsemőgondozási-, illetve gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra és táppénzre,
- baleseti egészségügyi szolgáltatásokra, baleseti táppénzre, baleseti járadékra, baleseti hozzátartozói nyugellátásokra;
- rokkantsági-, rehabilitációs ellátásra;
- öregségi nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, szülői nyugdíjra;
- álláskeresési támogatásra.
- Társadalombiztosítási közterhek megfizetése
Tartós megbízási jogviszonyban legalább a minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Azaz, ha a nem saját jogú nyugdíjas személy tartós megbízás keretében dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetnie. Ha a megbízott járulékalapot képező jövedelme a fenti összeget meghaladja, akkor persze ebből kerül sor a járulékfizetésre.
Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha megbízási díj a fenti összegnél (minimális alapnál) alacsonyabb, vagy a megbízott díjazás nélkül folytatja a tevékenységét. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a megbízót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugellátás) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a befizetést, mintha azt a biztosított, tartós megbízásban álló személy teljesítette volna.
Továbbá, ha egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban is dolgozik a megbízott, akkor minden jogviszonyában külön-külön meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot.
Megjegyzés: A minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni. Igaz ez akkor is, ha az ellátott tevékenység szakképzettséget igényel.
A minimális alapot – azaz a minimálbér 30 százalékát – arányosítani kell, ha
- a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy
- a hónapban szünetel a biztosítási jogviszony vagy
- az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
Meg kell említeni, hogy a minimális alapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni, ha a megbízott
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy
- a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytat, vagy a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
A fenti minimális alap szabályait kell alkalmazni a megbízó szociális hozzájárulási adófizetésére is. Azaz legalább a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetnie a megbízónak a szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a fentiekben leírtak szerint ez esetben is alkalmazni kell az arányosítást és a mentesítést.
- január 1-jétől havonta legalább havi bruttó 96 840 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább havi bruttó 96 840 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Tekintettel arra, hogy tartós megbízásban akár díjazás nélkül is el lehet látni a feladatot, így a minimális alapok alkalmazása díjazás nélküli megbízás esetén dupla terhet ró a megbízóra, hiszen mind a társadalombiztosítási járulékot, mind a szociális hozzájárulási adót külön-külön meg kell fizetnie havi bruttó 96 840 forint alapulvételével.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
közgazdasági szakokleveles jogász
egészségügyi menedzser
Kelt: 2026. október 15.