Vállalkozási szerződésben dolgozók társadalombiztosítása.

Vállalkozási szerződésben dolgozók társadalombiztosítása.

Előadások alkalmával sokan teszik fel azt a kérdést, hogy vállalkozási szerződés alapján dolgozó biztosított ugye köteles számlát adni?
A fenti kérdés hátterében a vállalkozó fogalmának kétféle értelmezése áll.
Egyik értelmezésben vállalkozó az is, aki gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás keretében dolgozik és az elvégzett munkáért számlát ad a megrendelőnek, de vállalkozónak minősül a PTK alapján a természetes személy is, aki a vállalkozási szerződés alapján megrendelővel társadalombiztosítási jogviszonyban áll. Azaz társadalombiztosítás szempontjából a vállalkozási szerződésben dolgozó nem azt jelenti, hogy az adott személy számlaadásra kötelezett vállalkozó lenne.
Abban az esetben, ha a vállalkozó  számlát ad az elvégzett munkáért, akkor a megrendelő és a vállalkozó közötti szerződés biztosítási jogviszonyt nem hoz létre, azaz a megrendelőt nem terheli a járulékok és a személyi jövedelemadó levonása és befizetése, továbbá nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót sem.   Ez esetben a megrendelő a számla szerinti összeg átutalására köteles.
Társadalombiztosítási jogviszonyba tartozó vállalkozási szerződésnek az a lényege, hogy a foglalkoztató – azaz a megrendelő – vállalkozási szerződés keretében alkalmazza a számlaadásra nem kötelezett vállalkozót, aki ezen vállalkozási szerződés keretében valamilyen eredményt, azaz valamilyen terméket, művet hoz létre.
Az 1997. évi LXXX. törvény két helyen is rendelkezik a vállalkozási szerződésben dolgozókról.
Az egyik a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.
A másik a vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ha a vállalkozási szerződésben megszerzett jövedelem eléri minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon. A vállalkozási szerződés alapján létrejött biztosítási jogviszonyban az alábbi járulékokat kell megfizetni:
–       10 százalék nyugdíjjárulék
–       7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék
– a foglalkoztató pedig köteles 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Ha a jövedelem nem éri el minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre, erre tekintettel járulékokat nem kell megfizetni, de a foglalkoztatót ebben az esetben is terheli a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése.