GyIK

1.) Kérdés tárgya: Kisadózó többes jogviszonyban

Egy kft. ügyvezetője, aki tagi bért kap, lehet-e másodállásában kisadózó egyéni vállalkozó. Ha igen, akkor kisadózóként fizetheti az 50 000 Ft-os tételes adót, míg a Kft-ben csak a tényleges jövedelme után fizetne? (2017. június)

Tisztelt Kérdező!

A kisadózásról szóló törvény alapján „Nem lesz főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.”

Ha tehát a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a Kft-ben társas vállalkozóként is tevékenykedik, akkor az egyéni vállalkozó kisadózóként nem főállású kisadózónak minősül.

Ez esetben az a szabály érvényesül, hogy a Kft-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az ún. minimális tb alapok után, azaz 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 10 % nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a vállalkozás a 22 % szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

(Minimálbér: havi   127 500 Ft, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 000 Ft – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)

Ugyanakkor a kisadózó vállalkozó nem főállású kisadózóként havi 25 000 forint tételes adót fizet.

2.) Kérdés tárgya: Gyes melletti munkavállaló után fizetendő tb közterhek

Gyesen lévő kismama a gyes mellett munkaviszonyt szeretne létesíteni. Kérdésem, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak milyen tb közterheket kell fizetnie? (2017. május)

Tisztelt Kérdező!

Gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes-ben) részesülő személy – kivéve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal. Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában és kereshet akár havi bruttó 300 000 forintot is.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő munkát vállaló szülő munkabéréből levonásra kerül

  • 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
  • 10 százalék nyugdíjjárulék,
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót.

Nem nagycsaládos munkavállaó esetén, a gyermekgondozást segítő ellátás alatt vagy azt követően dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint – 2017. évben – 22 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 100 000 forint – 2017. évben – 11 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

A kedvezmény feltétele: A szociális hozzájárulási adókedvezmény kapcsán a munkavállalónak igazolnia kell, hogy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.

3.) Kérdés: Kisadózás nők 40 nyugdíjasa mellett

Aki a nők 40 programmal ment nyugdíjba, kereseti korlát vonatkozik rá, ha egyéni vállalkozóként kisadózóként dolgozik? (2017. január)

Tisztelt Kérdező!

40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő tb szabályok alapján nyugdíjasnak minősül.

Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő egyéni vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor. Azaz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő, ha vállalkozóként a kisadózást választja, akkor esetében nem érvényesül jövedelemkorlátként minimálbér tizennyolcszorosa, vagyis kisadózóként jövedelemkorlát nélkül folytathat keresőtevékenységet.

4.) Kérdés tárgya: Szociális hozzájárulási adókedvezmény

Egyik munkavállalónk 2009.10.12-től áll munkaviszonyban társaságunkkal. 2012.01.01-én szült. 2014.01.02-án gyed után ismét munkába állt. Miként kell alkalmazni a szociális hozzájárulási adókedvezményt? (2014. január)

Tisztelt Kérdező!

Az Ön esetükben a gyed lejártától azaz 2014.01.02-ától számítjuk a kedvezményes időszakot.

2014.01.02-ától, Önök által érvényesíthető kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a,  a foglalkoztatás első két évében, míg 14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében. Azaz az első két évben (2014. február-2016. február) bruttó 100.000. forintig nem kellene a szociális hozzájárulási adót megfizetni. A kedvezmény abban a teljes hónapban is alkalmazható, amikor a foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

A GYED megszűnését az egészségbiztosítási szerv illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. Az igazolást az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

 

5.) Kérdés tárgya: Bt. ügyvezető biztosítása

 

Milyen biztosítási jogviszonyban láthatja el a Bt beltagja az ügyvezetést? (2014. január)

Tisztelt Kérdező!

Az ügyvezetői/tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy tagsági jogviszonyban illetve  választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

 

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés.

Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.

Tájékoztatásul jelzem, hogy a Bt. beltagja munkaviszonyban szeretné ellátni az ügyvezetői/üzletvezetői teendőit, akkor ebben az esetben fontos, hogy a társasági szerződésben szerepeljen,  hogy azt az ügyvezető/üzletvezető munkaviszonyban is elláthatja.

Tagsági jogviszony illetve választott tisztségviselői jogviszony ellátott ügyvezetés

A tag által tagsági jogviszonyban illetve választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetés esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

(2014. évben a minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)

 

6.) Kérdés tárgya: Külföldi állampolgár biztosítása

 

Kínai állampolgár Magyarországon több éve biztosított. Magyarországon szül. Mire jogosult? /2014. február/

 

Tisztelt Kérdező!

 

Biztosítási jogviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyt illetve gyermekgondozási díjat kap. Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Ennek időtartama 24 hét.

 

Ugyanakkor gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha

–          a gyermekgondozási díj igénylését illetve a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,illetve

–          a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

–          a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyermekgondozási díj maximum a gyermek második (ikergyermekek esetén harmadik) életévéig tart.

 

Amennyiben a kínai állampolgár bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy menekült és Magyarországon él, azaz magyar lakcímkártyával rendelkezik, akkor jogosult  A gyermekgondozási díj lejártát követően gyermekgondozási segélyre (havi 28.500 forint)

 

7.) Kérdés tárgya: EU-s munkavégzés

 

Ausztriában biztosított személyt szeretnénk foglalkoztatni, megbízás keretében Ha az biztosított személy A1-es igazolással igazolja, hogy Ausztriában megfizetik utána a járulékot, akkor kell-e nekünk járulékot levonni, illetve 27 százalékos szochot megfizetni, tekintve, hogy a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát? (2014. március)

 

Tisztelt Kérdező!

 

Az Európai Unión belül egyidejűleg több tagállamban zajló keresőtevékenység esetén egy államban áll fenn a biztosítási jogviszony. 883/2004/EK rendelet a két vagy több tagállamban történő tevékenység végzése esetén az alkalmazandó jogot az alábbiak szerint határozza meg:

„A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:

a.)    a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személy a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi, vagy ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található, vagy

b.)    annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személyt alkalmazó vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy lakóhelye található, ha a személy a tevékenység jelentős részét nem a lakóhelye szerinti tagállamban végzi.”

 

Tekintettel arra, hogy a munkavállalás Ausztriában és a vélhetően az Ön által említett személynek itt van a lakóhelye is, ezért a biztosítására az osztrák tb. szabályokat kell alkalmazni és Ausztriában lesz biztosított is.

A fentiek alapján az Ön által említett személyre a magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki és biztosítási jogviszony sem jön létre Magyarországon.

 

8.) Kérdés tárgya: Őstermelő biztosítása

 

  1. május 4 óta kiváltott őstermelői igazolvánnyal rendelkező, ha más biztosítási jogviszonya nincs. Milyen járulékokat fizet?(2014. május)

 

Tisztelt Kérdező!

 

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve

–          az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

–          az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint pl: megbízási, vállalkozási, választott tisztségviselőt – biztosítottat,

–          a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

A biztosított mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot és szociális hozzájárulási adót.

 

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 % nyugdíjjárulékot fizet. (nincs pénzbeli ellátás)

 

9.)Kérdés tárgya: Hallgatói jogviszony

 

Cégünk felsőfokú képzésen résztvevő nappali tagozatos hallgatót foglalkoztat hallgatói jogviszonyban. Milyen járulékokat kell fizetnünk? (2014. június)

 

Tisztelt Kérdező!

 

  1. január 1-étől nem terjed ki a biztosítás azokra a felsőoktatási hallgatókra, akik szakmai gyakorlatukat, szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzik. Erre tekintettel a hallgatói munkaszerződésben foglalt díjazás után sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

 

10.) Kérdés tárgya: Járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezményt érvényesíthetjük a GYES-ből levont 10 százalék nyugdíjjárulékra? (2014. augusztus)

 

Tisztelt Kérdező!

 

Sajnos nem lehet a GYES után fizetendő nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezménnyel élni. A jogszabály alapján „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni.” A GYES Szja tv. szerint adómenetes bevétel, ezért a GYES nyugdíjjárulékára a kedvezmény  nem érvényesíthető.

 

11.) Kérdés tárgya: Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

 

Ha valaki csak tulajdonos egy Kft-ben és nem ügyvezetéssel megbízott és nincs máshol biztosítási jogviszonya, akkor keletkezik-e járulékfizetése? (2014. szeptember)

 

Tisztelt Kérdező!

 

Ha a Kft résztulajdonosa nem lát el ügyvezetői feladatokat és a társaságban semmilyen jogviszonyban nem dolgozik, személyesen nem működik közre, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszonya, így a 14T1041-es nyomtatványon, mint biztosítottat nem kell bejelenteni.

Ha a tulajdonosnak nincs máshol biztosítási jogviszonya, de minimum egy éve Magyarországon lakik, akkor köteles a NAV-nak havonta 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 

12) Kérdés tárgya: Nyugdíj melletti munkavégzés

 

Szeretném megkérdezni, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, ha 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjas nőként dolgozik? (2014. október)

 

Tisztelt Kérdező!

 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén meg kell fizetni a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

 

40 éves szolgálati idővel rendelkező nők munkavégzése esetén jövedelemkorlát áll fenn, azaz ha az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, azaz 2014-ben az 1 827 000 forintot), akkor a keresete mellett a nyugellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

 

13.) Kérdés tárgya: Munkajog, pótlék

Több műszakba járok dolgozni, és csak ritkán vagyok éjszakai műszakban Szeretném tudni, hogy így milyen pótlékokra vagyok ogosult az Mt alapján? (2014. november)

 

Tisztelt Kérdező!

 

A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül:

–          A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 – 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.

 

Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Azaz ha a hónap kétharmadában 14 órakor, míg a többi részében 22 órakor kezdi meg a munkáját, akkor jár a pótlék.

Ha vasárnapi munkavégzésre kerül sor, akkor 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási alapján kötelezhető.  Ha a vasárnap munkaszüneti napra esik, akkor munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalék bérpótlék jár.