Az európai unió más országaiban is jellemző, hogy a munkáltatót fizetési kötelezettség terheli a munkavállaló keresőképtelenségének első néhány napjára. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adok arról, hogy Magyarországon kinek, mikor és milyen mértékben jár a munkáltató által fizetett betegszabadság illetve foglalkoztatottnak fizetendő táppénz.

1.      Mikor és kinek jár a táppénz és a betegszabadság?

Táppénz

Biztosítási jogviszonyban álló személy, ha jogviszonyában fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult.
Azaz az alábbi három feltétel szükséges ahhoz, hogy táppénzre legyünk jogosultak:
–          keresőképtelenség*
–          biztosítási jogviszony fennállása**
–          3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése.***

*Keresőképtelenség: A keresőképtelenséget az orvos jogosult igazolni. Ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll fenn a keresőképtelenség, a táppénzre való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

**Biztosítási jogviszony fennállása: Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó, a főállású kisadózó.

***Három százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése: A táppénz megállapításához szükséges a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék bevallása illetve megfizetése. Nem minden biztosított fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Példaként említeném a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkabéréből nem kerül levonásra a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék kivéve, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Ha a nyugdíjas munkavállaló nyugdíjának folyósítása szünetel, akkor a keresőképtelensége alatt nem kap nyugdíjat így azért, hogy ez esetben ne maradjon ellátás – azaz táppénz – nélkül, le kell vonni jövedelméből a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Megjegyzés: Továbbá meg kell említeni, hogy a táppénz nem csak saját jogon járhat. Ha a táppénzre jogosult gyermeke beteg lesz, akkor gyermekápolási táppénz jár.
Betegszabadság

A táppénzzel ellentétben a betegszabadság kizárólag saját betegség, keresőképtelenség esetén jár, így gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén szóba sem jöhet

Keresőképtelenség esetén betegszabadságra nem minden biztosított jogosult. Betegszabadságra jogosultak a munkavállalók valamint a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozók például a kormánytisztviselők, a közalkalmazottak.

Megjegyzés: A betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre jogosult-e vagy sem.

Ez esetben is érvényesül, hogy ha a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Megjegyzés: Táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló (illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. Kivételt képez ez alól, ha a munkavállaló (munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) veszélyeztetett terhessége, üzemi balesete vagy foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától jár táppénz illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén a baleseti táppénz.

2.      Milyen mértékű a táppénz illetve a betegszabadság idejére fizetett díjazás?

Táppénz
A táppénz összege folyamatos, legalább 730 napos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem átlagának 60 százaléka. Ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százalék.
Megjegyzés: Keresőképtelen szülő,  ha a 12 évesnél fiatalabb gyermeke mellett – a gyermek kórházi kezelésének időtartamára – a kórházban tartózkodik, akkor a táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50 százaléka.
A táppénznek van maximális összege. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg 2017-ben a 255 000 forint (ami a minimálbér – 127 500 forint – kétszerese) harmincad részét, azaz 8 500 forintot.

A táppénz egyharmadát, mint táppénz-hozzájárulást, a foglalkoztató fizeti. Kivételt képez ez alól pl: a gyermekápolási táppénz, az egyéni vállalkozó keresőképtelensége esetén fizetendő táppénz, ahol nem kerül sor táppénz-hozzájárulás megfizetésére.

Betegszabadság

A betegszabadságot teljes egészében a munkáltató fizeti. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. A táppénzzel szemben a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjnak nincs felső határa.
Megjegyzés: A távolléti díjat a Munkatörvénykönyv szabályozza.

3.      Milyen időtartamra jár a táppénz illetve a betegszabadság?

Táppénz

A táppénz a keresőképtelenség tartamára, maximum egy évre jár. Van azonban ezen szabály alól kivétel is:
–          az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat,
–          biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy  iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Megjegyzés: Gyermekápolási táppénz időtartama a gyermek életkorától függ és maximum a gyermek 12 éves koráig jár.
A táppénzt naptári napokra folyósítják. Nem jár azonban a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. Azaz, ha az orvos a beteget pénteken – amely adott esetben a betegszabadság utolsó napja – hétfői nappal már keresőképesnek nyilvánítja, nem jár szombatra és vasárnapra a táppénz.

Betegszabadság
A keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot fizet a munkáltató.
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Igaz ez a szabály akkor is, ha valaki év közben egyik munkaviszonyát megszünteti, és másik munkaviszonyban kezdi el a tevékenységét. Ha például a keresőképtelen munkavállaló márciusban igénybe vette a 15 munkanap betegszabadságát, majd szeptembertől munkahelyet váltott, és az új munkahelyén ismét keresőképtelen lesz, akkor 5 munkanap betegszabadsággal kezdődik a keresőképtelensége. Azaz ez esetben éves szinten nem 15 munkanap, hanem 20 munkanap betegszabadságot vehet igénybe.
A cikk jogszabályi alapja:

–          2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
–          1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól