A tagi ügyvezetők ún. minimális alapok utáni járulékfizetése azt eredményezi, hogy a a társadalombiztosításon belül a megbízási jogviszony két típusát el kell különítenünk. Mielőtt erre részletesen kitérnénk, tekintsük át, mit is foglal magába a megbízás!
A Polgári Törvénykönyv alapján a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján megbízási jogviszony a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Akkor jön létre  megbízás keretében biztosítási jogviszony, ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ezt a biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.
A megbízási díjból személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig).
Ezen költséggel csökkentett alap után kell a 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot megfizetni, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
Továbbá a fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót is befizetni.
Azaz bruttó 500 000 forint jövedelem esetén – általános 10 százalékos költségelszámolással számolva – 450 000 forintot alapul véve 72 000 forint személyi jövedelemadót, 45 000 forint nyugdíjjárulékot és 31 500 forint egészségbiztosítási járulékot kell levonni. Nettó jövedelem ez esetben 500 000 – 148 500 = 351 500 forint
Ügyvezető biztosítási jogviszonya:
Másként alakul a biztosítási jogviszony és ez alapján fizetendő járulékok mértéke akkor, ha az ügyvezető, aki egyben tagja is a társas vállalkozásnak, választott tisztségviselőként, azaz megbízásban látja el a feladatait.
A Polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Megbízás esetén a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján társas vállalkozó, a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését választott tisztségviselőként, azaz megbízásban látja el.
Az ügyvezető, aki egyben a társaság tagja is, köteles úgynevezett minimális alapok után a járulékokat megfizetni. A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Ha egy könyvelési feladatokat ellátó Kft ügyvezetője havi 500 000 bruttó jövedelemmel rendelkezik, akkor ezen jövedelméből le kell vonni 80 000 forint személyi jövedelemadót, 85 000 forint járulékot, akkor a nettó jövedelme 335 000 forint lesz.
Amennyiben a társas vállalkozásnak nem tagja az ügyvezető, és megbízásban látja el az ügyvezetői feladatokat, akkor a már fentiekben leírt megbízási jogviszony szabályait kell rá alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy költségelszámolásra nem kerülhet sor.