2015. évi változások a járulék és az egészségügyi hozzájárulás szabályaiban

A járulékalap pontosítása
Az 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) módosult a 4 §. k) pont 2. alpontja, amely arra az esetre vonatkozik, hogy személyi jövedelemadó előleg hiányában mi képezi a járulékalapot.
2014-ben hatályos szabály alapján az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem hiányában

• a munkaszerződésben meghatározott alapbér,
• illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, akkor a szerződésben meghatározott díj

képezte a járulék alapját.
A módosítás alapján a szabály úgy változott, hogy a fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege lett a járulék alapja. Az indokolás szerint a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.
A javaslat technikai pontosításként említi, hogy hatályon kívül helyezte azt a szabályt, miszerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Ez ugyanis felesleges rendelkezés, hiszen a Tbj. 4. § k) pontja alapján az ilyen juttatások amúgy sem képeznek járulékalapot.
Külföldeket érintő változások
A szja tv. 2014. január 1-jén hatályba lépett 1/B. §-a szerint a rövid (183 napnál kevesebb) ideig Magyarországon vendégként fellépő külföldi illetőségű előadóművészek kedvező és egyszerű adózási módot választhatnak, ha – a nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható – fellépési díjat kifizetőnek nem minősülő személytől (például külföldi szponzortól) kapnak. E hatályos szja szabályokra épülve a törvény az eho törvényt új 3/B. §-sal egészítette ki, amely szerint az említett szabály választása esetén az érintettnek a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie (kivéve, ha igazolja más EU-tagállamban fennálló biztosítását) amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és megfizetési szabályokat az Szja tv. 1/B. §-ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni. Ezzel összefüggésben a Tbj. 11.§-ának új e) pontja kimondja, hogy a biztosítás nem terjed ki a szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.
Továbbá a javaslat alapján meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Azaz a Tbj. 11. § b) pontban foglalt kiküldöttek, kirendeltek vagy munkaerő-kölcsönzöttek esetében 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kellene számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre.
Kiegészítő tevékenységet folytatók
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetévben a vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, míg a tevékenységet folytató – ha vesz fel jövedelmet – akkor nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy társas vállalkozónak minősül. Erre tekintettel a Tbj. 36. §-a a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozóan az alábbiak szerint változott:
„A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
A családi járulékkedvezményre vonatkozó módosítások
A 2014-ben hatályos szabály alapján a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha a szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A módosítás ezt a kört kiterjesztette, azaz nem csak a munkáltató, hanem az a kifizető is köteles a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet például ha a munkáltató a munkavállaló részére megbízási díjat juttat.
További a családi járulékkedvezményre vonatkozó módosítás rögzíti, hogy az éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, valamint a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az indokolás alapján ez a javaslat az adminisztráció csökkentésére irányul, mely szerint az éves elszámoláskor a természetes személy egy adónemre – azaz a személyi jövedelemadóra – teljesítheti a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezményre lenne jogosult, akkor azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó módosítások
Az egészségügyi szolgáltatási járulék 6810 forintról (napi összege 227 forintról) tovább nőtt havi 6930 forintra (napi összege 231 forintra).
TAJ számmal rendelkező személy, aki

• valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy
• a Tbj. 11. § a) pont hatálya alá tartozó (nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező) magyar állampolgár

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését bejelenteni az egészségbiztosítónak. Ez esetben nincs egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mivel a TAJ-száma nyilvántartásában érvénytelenítésre kerül. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget és a TAJ számmal ellátást vesz igénybe, akkor ez a személy köteles az Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségek megtérítése.
Erre vonatkozóan a törvény az Art. 20. §-át új (7c)-(7e) bekezdéssel egészítte ki, amelynek értelmében

• az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll;
• járulékfizetési kötelezettséget arra az időszakra törli az adóhatóság, amelyre tekintettel a magánszemély az előzőek szerinti feltételeket igazolja.

Ellenőrzésre vonatkozó kiegészítés
A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontára vonatkozó módosítás alapján az állami adóhatóság ellenőrzéséhez jogosult lenne a TAJ szám megismerésére.

Korkedvezmény:
Megszűntetésre került a korkedvezmény biztosítására vonatkozó, foglalkoztató által fizetett 13 százalékos mértékű járulék, tekintettel arra, hogy korkedvezményes ellátások megszűntek.

A Tbj végrehatási rendeletében szabályozták a megállapodás alapján visszajáró járulékot. 
Megállapodást lehet kötni nyugellátásra és egészségügyi szolgáltatásra. A módosítás pontosította azokat a személyeket, akiknek a megállapodás alapján vissza kell fizetni a járulékot. Azaz a visszafizetést a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére kell teljesíteni. Minderre tekintettel a normaszöveg az alábbi – vastag betűvel jelölt – módosítás alapján változott:

„A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
c) ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.”

Egészségügyi szolgáltatási jogosultsághoz kapcsolódó változások:

Amíg 2014. végéig az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság kezdetét és megszűnését az OEP-nek kellett bejelenteni, addig 2015. január 1-étől a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek illetve a nevelőszülőnél elhelyezettek esetén az illetékes fővárosi- és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének kell bejelenteni a jogosultságot.

2015. január 1-étől a kormányrendelet 24. §-a alapján a munkáltatónak nem arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással, hanem arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt. 
Ezzel a jogosultsággal összhangban módosult a kormányrendelet 25. § (6) bekezdésének b) pontjában ba) alpont is, amely alapján nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a munkavállaló nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal.