A 117 számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény, amely többek között módosítja a társadalombiztosítási közterheket. Az alábbiakban azokat a fontosabb módosításokat ismertetem, amelyeket 2018. július 25-ét követő naptól kell alkalmazni:
Munkaviszony jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó módosítás:
Az 1997. évi LXXX. törvény a módosítás következtében rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Azaz a társadalombiztosítási ellátások megállapítása során a munkaviszony megszűnése és a helyreállítása közötti időszak biztosítási időnek minősül.
Elmaradt munkabér:
Továbbra sem kell a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék kapcsán járulékot fizetni, azonban a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. Ezen szabállyal párhuzamosan a fenti időponttól a szociális hozzájárulás adótörvény is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, azonban a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott jövedelem után szociális hozzájárulási adófizetés áll fenn.
Többletlevonás kezelése jogutód nélküli megszűnt munkáltató esetén:
Ha a jogutód nélkül megszűnt munkáltató, több járulékot vont le a foglalkoztatottól, akkor az alábbiak szerint kell eljárni 2018. július 25-ét követően:
„Ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.”
Megváltozott munkaképességűek szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt többek között az a vállalkozó vehette igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz 2018. július 26-án lépett hatályba az kedvező szabály, mely a fenti követelményi szintet kedvezőbbé tette és ennek következtében bővülhet a kedvezményre jogosult vállalkozók száma. A módosítás alapján azok a vállalkozók vehetik igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezményt, akiknek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.
Járulékokra vonatkozó módosítások
Kiegészült a munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezettek köre az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban tanuló nappali tagozatos tanulókkal. Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, mentesül a munkaerő-piaci járulék megfizetése alól.