Ha a munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt tanulmányokat szeretne folytatni, akkor ennek elősegítése érdekében a munkáltatójával – ha az a munkáltatónak is érdekében áll – tanulmányi szerződést köthet. Az alábbi cikkben a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokat foglalom össze. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a tanulmányi szerződés kiindulópontjaként rögzíti, hogy „a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.” Azaz a tanulmányi szerződés alapján a munkáltató adott formában támogatja a munkavállaló tanulmányainak folytatását, és a munkavállaló cserében vállalja, hogy a képzettség megszerzése után adott ideig a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Mindezek alapján elsőként tekintsük át, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem lehet eltérni tanulmányi szerződés megkötése kapcsán:

1. Tanulmányi szerződést mindig írásba kell foglalni.
2. Tanulmányi szerződésnek a munkavállaló képzése kapcsán tartalmaznia kell, hogy a munkavállaló hol, mikortól, mennyi ideig, milyen tanulmányokat folytat.
3. A tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy milyen támogatás biztosít a munkáltató a munkavállalónak a tanulmányok folytatásához. Ez lehet a képzés idejére biztosított szabadidőn túl további pénzbeli (teljes-, vagy részleges) támogatás pl: tandíj, vizsgadíj átvállalása, tankönyvek-, szállás-, utazás költségeinek megtérítése, illetve akár „plusz” fizetett szabadságot is biztosíthat a vizsgákra való felkészüléshez.
4. Mint arról a bevezető részben is szó volt, a tanulmányi szerződés alapján a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, majd az adott képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb 5 éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ha a felmondásra a fentiek ellenére mégis sor kerülne, akkor a munkavállaló köteles a tanulmányi szerződés alapján kapott támogatást visszafizetni. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.
5. Ha a felek megszegik a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségeiket, akkor ennek következményei a következők:
6. A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.
7. A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Például, ha a képzés idejére biztosított szabadidőben nem a képzésen vesz részt a munkavállaló, hanem rendszeresen cukrászdában, moziban tölti el ezt az időt. Elállás esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti.
8. A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.  Példa: Az azonnali hatályú felmondást megalapozhatja a munkavállaló részéről, ha a munkavállaló azért nem tudja folytatni a tanulmányait, mert a hozzátartozója egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a munkavállaló részéről egy rendszeres gondozást igényel. A munkavállaló tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondja, akkor a munkáltató a nyújtott támogatást – a letöltött idővel arányosan – visszakövetelheti.
9. Tanulmányi szerződés nem köthető munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A kötelező szabályok után nézzük meg, hogy melyek azok a kérdések, rendelkezések, amelyekre érdemes kitérni a tanulmányi szerződésben! Tanulmányi szerződés tartalmáról – az Mt.-ben foglalt kötelező szabályokon túl – a felek szabadon állapodhatnak meg. Erre tekintettel javasolt a tanulmányi szerződésben a következőkről rendelkezni:

1. A tanulmányi szerződés esetén írásban kötbér köthető ki, amely tanulmányi szerződés betartását segíti elő.  Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötbér összege nem lehet nagyon magas, hiszen a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
2. A munkavállaló által, a tanulmányi szerződés alapján munkáltatónál töltendő idő kapcsán sokszor felmerül, hogy ha gyermeket vállal a munkavállaló, akkor a szülési szabadság, és a fizetés nélküli szabadság, amíg a gyermekével otthon van, beleszámít-e ebbe a letöltendő időbe?

Az Mt. alapján munkaviszonyban töltött idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – az Mt. 115. § (2) bekezdése alapján munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó ideje és az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-l) pontban meghatározott a munkavégzés alóli mentesülésnek tartama. Ha a munkáltató érdekét nézzük, akkor az Mt. által biztosított eltérő megállapodásra tekintettel lehet azt is rögzíteni a tanulmányi szerződésben, hogy a tanulmányi szerződés alapján letöltendő időnél nem minősül munkaviszonyban töltött időnek a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

• Javasolt mindenképpen leszabályozni a tanulmányi szerződésben, hogy mi minősül a képzés befejezésének. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor vitára adhat okot, hogy mi minősül a képzés befejezésének, záróvizsga letétele (abszolválás), vagy a diploma megszerzése.
• Fontos kérdés, hogy szabályozzuk a tanulmányi szerződésben azt a kérdést is, hogy hogyan igazolja le a munkavállaló a tanulmányainak folytatását.
• Végezetül meg kell említeni, hogy a munkaviszony több esetben közös megegyezéssel szűnik meg. Ebben az esetben kérdéses lehet, hogy ha a munkavállaló még nem töltötte le a tanulmányi szerződésből adódó kötelező munkavégzési idejét, akkor a munkáltató által nyújtott támogatást – a letöltött idővel arányosan – vissza kell-e fizetnie. Persze lehet erről a kérdésről a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében is rendelkezni, de ha a munkáltató egységesen akar eljárni ebben a kérdésben, akkor ezt a kérdést is a tanulmányi szerződésben rendezi.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella