Társadalombiztosítás két nagy területe az egészségbiztosítás, és a nyugdíjbiztosítás. Ez utóbbi két, egymástól elkülönülő ellátásra osztható, saját jogú nyugellátásra (azaz öregségi nyugdíjra) és hozzátartozói nyugellátásra. A hozzátartozói nyugellátások egyike az özvegyi nyugdíj. Az alábbi cikkben az özvegyi nyugdíj főbb szabályait ismertetjük.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

• az özvegyi nyugdíj,
• az árvaellátás,
• a szülői nyugdíj,
• a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
• az özvegyi járadék.

Hozzátartozói nyugellátások egyike tehát az özvegyi nyugdíj. Elsőként tekintsük át, hogy ki, kik jogosultak özvegyi nyugdíjra.

Özvegyi nyugdíjra az a házastárs (beleértve a bejegyzett élettársat is) jogosult, akinek az elhunyt férje vagy az elhunyt felesége

• öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a
• adott szolgálati idővel rendelkezett a halálakor.

Továbbá özvegyi nyugdíjra jogosult az elvált házastárs, és az élettárs is. Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az élettárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával ennek haláláig 1 év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt. Az élettársak együttélését bizonyíthatja többek között az özvegy, és az elhunyt élettárs azonos lakóhelye vagy azonos tartózkodási helye, ha a különélésre utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merül fel.

Megjegyzés: Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a fenti együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Mi az előfeltétele az özvegyi nyugdíjnak?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, elvált házastársa, élettársa (továbbiakban őket együtt házastársnak nevezzük) öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

• a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy összesen legalább 2 év,
• a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
• a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
• a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
• a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
• a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Megjegyzés: Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa a fenti szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Özvegyi nyugdíjnál el kell különíteni az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától 1 évig jár. Ugyanakkor, ha az özvegy, árvaellátásra jogosult 1,5 évesnél fiatalabb gyermeket tart el, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Megjegyzés: Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ez esetben az özvegyi nyugdíj megállapításkori összege nem lehet magasabb az özvegyet a volt házastársa halálakor megillető tartásdíj összegénél.

Özvegyi nyugdíj:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

• a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
• megváltozott munkaképességű, vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj mértéke

• rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében 60 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna;
• a fenti összeg fele, azaz 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, továbbá
• szintén 30 százalékos mértékű övegyi nyugdíjat kell megállapítani annak, aki házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Megjegyzés: Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, akkor a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

Mikor szüntetik meg az özvegynek megállapított özvegyi nyugdíjat?

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

• az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt;
• az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű;
• az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

Végezetül meg kell említeni, hogy méltányosságból is megállapítható az özvegynek nyugellátás. Azaz méltányossági jogkörben az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, továbbá a megváltozott munkaképességű özvegynek kivételes nyugellátás állapítható meg. Adott esetben az özvegy részére kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.

dr. Radics Zsuzsanna Gabriella