Mit kell bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha külföldre megyünk dolgozni?
 
Sokan azok közül, akik külföldre mennek dolgozni, a számos intézkedés közepette vagy megfeledkeznek róla, vagy nem is tudják, hogy a külföldi keresőtevékenységet be kell jelenteni az egészségbiztosítónak. Milyen esetben, hol és miért kell ezt a kötelezettséget teljesíteni, erről adok részletes tájékoztatást az alábbiakban.
Az egészségbiztosítási törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki
·         valamely EGT tagállamban, illetve
·         Svájcban, valamint
·         a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított
köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.”
 

Mi az azonosság és mi különbség a betegszabadság a táppénz között?
 
Az európai unió más országaiban is jellemző, hogy a munkáltatót fizetési kötelezettség terheli a munkavállaló keresőképtelenségének első néhány napjára. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adok arról, hogy Magyarországon kinek, mikor és milyen mértékben jár a munkáltató által fizetett betegszabadság illetve foglalkoztatottnak fizetendő táppénz.
 
 
1.      Mikor és kinek jár a táppénz és a betegszabadság?
 
Táppénz
 
Biztosítási jogviszonyban álló személy, ha jogviszonyában fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult.
Azaz az alábbi három feltétel szükséges ahhoz, hogy táppénzre legyünk jogosultak:
-          keresőképtelenség*
-          biztosítási jogviszony fennállása**
-          3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése.***
 

Keresőtevékenység 2017-ben a gyermekgondozási díj folyósítása alatt
 
Sokan érdeklődnek azzal kapcsolatban, hogy gyermekgondozási díj folyósítása alatt milyen feltételek mellett lehet munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozni. Az alábbiakban a gyermekgondozási díj folyósítása alatti keresőtevékenységről és ez esetben fizetendő közterhekről adok tájékoztatást.
 
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj folyósítását követően, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár  a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további 1 évig folyósítható, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díjnak egy különleges formája ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj.  A hallgatói gyermekgondozási díj már a gyermek születésének napjától jár, de ez nem a gyermek 2 éves koráig, hanem a gyermek 1 éves koráig folyósításra.
Munkavállalás feltételei

Nem nyugdíjas ügyvezető 2017. évi tb közterhei
 
A Polgári Törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az alábbiakban a nem nyugdíjas ügyvezetők 2017. évi tb közterheit (azaz a fizetendő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót) ismertetem, kitérve a Kft tagja és nem tagja által ellátott ügyvezetésre is.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés:
A munkaviszonyban történő ügyvezetésnél nincs különbség aszerint, hogy az ügyvezető tagja vagy nem tagja a társaságnak. A munkaviszonyban ellátott ügyvezetés biztosítási jogviszonyt keletkeztet, így azt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony vonatkozásában ki kell emelni, hogy szemben a megbízási jogviszonnyal nincs ingyenes munkavégzés. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.

Nyugdíjasok foglalkoztatása és tb közterhei munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban
 
Az alábbi cikkben összefoglalva bemutatom, hogy 2017-ben milyen feltételek mellett dolgozhat a nyugdíjas munkaviszonyban valamint közalkalmazotti jogviszonyban, és milyen közterheket kell megfizetnie a bérből az alkalmazottnak és a foglalkoztatónak.
Munkaviszony öregségi nyugdíj folyósítása alatt
Az általános szabály az, hogy ha a saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, akkor ez esetben nem érvényesül semmilyen életkorhatár, továbbá a foglalkoztatásánál nincs sem jövedelem-, sem időkorlát.

Tartalom átvétel