Várható változások a táppénz vonatkozásában
A táppénzre vonatkozó szabályok jelentősen változnak, ha elfogadja a Parlament a T/2123 számú egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagot. A táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásnál kell alkalmazni.
Az alábbiakban olvashatjátok, hogy a táppénzre vonatkozóan milyen módosítások várhatók az új törvényben.
Keresőképtelenség igazolása:
A jelenlegi szabály alapján a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. A módosítás lehetővé tenné, hogy az ellenőrző (fő)orvos, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, akkor 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
Táppénzfolyósítás megvonása:
A jogszabály-módosítás bevezetné a táppénz folyósítás megvonását, a korábbi megszüntetetés helyett. A módosítás alapján a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, vagy arra az időszakra vonatkozóan, amely alatt a biztosított az együttműködést megtagadja, meg kell vonni, ha
a) a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
b) a biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.”
Változik a táppénz számításának a szabálya is.
A módosító javaslat alapján a táppénzszámítás az alábbiak szerint változna:
1. lépés:
Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
2. lépés:
Abban az esetben, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
3. lépés:
Más a számítás akkor, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel,
– de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, illetve
– ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
A naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
A biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
Táppénz számítási szabály különleges esete:
A javaslat tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a táppénzszámítás az alábbiak szerint alakul:
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Visszafizetési kötelezettség:
Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt a folyósító szerv – az (1) és (2) bekezdés szerint visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes teljesítés hiányában – a visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő táppénzből, baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, csecsemőgondozási díjból levonhatja azzal, hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az ellátás 33%-át.”Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.”
Fogalom-meghatározásA módosítás továbbá fogalmakat is meghatároz:- jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv-ben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
– szerződés szerinti havi jövedelem:
– betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
– az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
– az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az Ebtv-ben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
– kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
A táppénzre vonatkozó szabályok jelentősen változnak, ha elfogadja a Parlament a T/2123 számú egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagot. A táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásnál kell alkalmazni.
Az alábbiakban olvashatjátok, hogy a táppénzre vonatkozóan milyen módosítások várhatók az új törvényben.
Keresőképtelenség igazolása:
A jelenlegi szabály alapján a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. A módosítás lehetővé tenné, hogy az ellenőrző (fő)orvos, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, akkor 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
Táppénzfolyósítás megvonása:
A jogszabály-módosítás bevezetné a táppénz folyósítás megvonását, a korábbi megszüntetetés helyett. A módosítás alapján a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, vagy arra az időszakra vonatkozóan, amely alatt a biztosított az együttműködést megtagadja, meg kell vonni, ha
a) a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
b) a biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.”
Változik a táppénz számításának a szabálya is.
A módosító javaslat alapján a táppénzszámítás az alábbiak szerint változna:
1. lépés:
Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
2. lépés:
Abban az esetben, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
3. lépés:
Más a számítás akkor, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel,
– de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, illetve
– ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
A naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
A biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
Táppénz számítási szabály különleges esete:
A javaslat tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a táppénzszámítás az alábbiak szerint alakul:
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Visszafizetési kötelezettség:
Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt a folyósító szerv – az (1) és (2) bekezdés szerint visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes teljesítés hiányában – a visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő táppénzből, baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, csecsemőgondozási díjból levonhatja azzal, hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az ellátás 33%-át.”Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.”
Fogalom-meghatározásA módosítás továbbá fogalmakat is meghatároz:- jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv-ben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
– szerződés szerinti havi jövedelem:
– betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
– az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
– az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az Ebtv-ben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
– kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.