Kisadózók társadalombiztosítása

Kisadózók társadalombiztosítása

A kisadózó vállalkozó lehet egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.
Kisadózás választásakor három kizáró okot kell figyelembe vennie a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak:
Az egyik kizáró tényező:
Nem választhatja a kisadózást az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
Második kizáró ok:
Nem választhatja a kisadózást az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
Harmadik kizáró ok:
Nem lehet kisadózó, akinek a tevékenységét munkaviszonyban kellene ellátni. Erre tekintettel Munkaviszony vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
c) a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Ezt követően el kell különíteni a főállású kisadót és a nem főállású kisadózót.
A kisadózó nem minősül főállásúnak
o  legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
o  kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
o  szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
o  kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
o  olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
o  rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
o  kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.
Mindenki más, aki kisadózást választhatta és nincs felsorolva a nem főállású kisadózók között főállású kisadózónak minősül és köteles 50.000. forint tételes adót fizetni.
Minden főállású kisadózó biztosított és erre tekintettel jogosult nyugellátásra, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. egészségügyi szolgáltatásokra. Pénzbeli ellátások alapja havi 81.300. forint, ami kisebb a minimálbérnél.
Magasabb alapú ellátásra jogosult a főállású kisadózó, ha választása szerint megfizeti a magasabb havi 75.000. forint mértékű tételes adó. Ez esetben a társadalombiztosítási pénbeli ellátások alapja havi 136.250. forint lesz.
A magasabb összegű tételes adó fizetendő
o  a választás visszavonása hónapjáig, illetve
o  a kisadózó vállalkozó főállású jogállasának megszűnése hónapjáig vagy
o  a kisadózó vállalkozás adóalanyiságának megszűnése hónapjáig.