Mit követeljek, kártérítést vagy elmaradt jövedelmet?
Munkaügyi perek kapcsán felmerül, hogy milyen személyi jövedelemadó és járulékterhei vannak a különböző követelteléseknek. Mikor lesz több a nettó kifizetés, kártérítéskor, jövedelempótló kártérítésnél vagy elmaradt jövedelem esetében?
Nézzük meg, mi a feltétele az egyes követeléseknek, továbbá miként alakul a közteherfizetés a fenti három követelés esetében!
Kártérítés: a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A kártérítési felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:
– a károkozáskor a felek között munkaviszony állt fenn;
– károkozás a munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be;
– a munkavállalónak kára keletkezett.
A kártérítési összeg személyi jövedelemadó és járulékmentesen kerül kifizetésre a károsult munkavállalónak. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló ezt az összeget adó és járulékmentesen megkapja.
Jövedelmet pótló kártérítés: a személyi jövedelemadó törvény alapján bérnek minősül, amely többek között a munkaviszonyból-, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély pótlására szolgál.
Jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanakkor nem terheli nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló 84 000 forintot kap nettó bérként.
Elmaradt jövedelem: az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette.
Az elmaradt jövedelemből személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is fizetni kell. A járulékfizetés szabályai azonban a következők szerint alakulnak.
– A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.- Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet – járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kifizetés például 2011. évre vonatkozik, akkor a nyugdíjjárulék levonásánál a felső határra is figyelemmel kell lenni.
Ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló mind személyi jövedelemadót, mind nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot köteles megfizetni. A járulékokat azonban arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
Az elmaradt jövedelem kapcsán továbbá figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett kártérítésre, az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Összefoglalva a fentiekben leírtakat, a követelések jogcíme meghatározó a nettó kifizetések vonatkozásában, azaz át kell gondolni, hogy a munkaügyi perben a követelések milyen jogcímen kerülnek megjelölésre.
Munkaügyi perek kapcsán felmerül, hogy milyen személyi jövedelemadó és járulékterhei vannak a különböző követelteléseknek. Mikor lesz több a nettó kifizetés, kártérítéskor, jövedelempótló kártérítésnél vagy elmaradt jövedelem esetében?
Nézzük meg, mi a feltétele az egyes követeléseknek, továbbá miként alakul a közteherfizetés a fenti három követelés esetében!
Kártérítés: a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A kártérítési felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:
– a károkozáskor a felek között munkaviszony állt fenn;
– károkozás a munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be;
– a munkavállalónak kára keletkezett.
A kártérítési összeg személyi jövedelemadó és járulékmentesen kerül kifizetésre a károsult munkavállalónak. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló ezt az összeget adó és járulékmentesen megkapja.
Jövedelmet pótló kártérítés: a személyi jövedelemadó törvény alapján bérnek minősül, amely többek között a munkaviszonyból-, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély pótlására szolgál.
Jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanakkor nem terheli nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló 84 000 forintot kap nettó bérként.
Elmaradt jövedelem: az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette.
Az elmaradt jövedelemből személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is fizetni kell. A járulékfizetés szabályai azonban a következők szerint alakulnak.
– A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.- Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet – járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kifizetés például 2011. évre vonatkozik, akkor a nyugdíjjárulék levonásánál a felső határra is figyelemmel kell lenni.
Ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 100 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló mind személyi jövedelemadót, mind nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot köteles megfizetni. A járulékokat azonban arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
Az elmaradt jövedelem kapcsán továbbá figyelembe kell venni azt a szabályt is, hogy az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett kártérítésre, az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Összefoglalva a fentiekben leírtakat, a követelések jogcíme meghatározó a nettó kifizetések vonatkozásában, azaz át kell gondolni, hogy a munkaügyi perben a követelések milyen jogcímen kerülnek megjelölésre.