Mit kell tudni a betegszabadságról?

Mit kell tudni a betegszabadságról?

Az európai uniós más országaiban is jellemző, hogy a munkáltatót fizetési kötelezettség terheli a munkavállaló keresőképtelenségének első néhány napjára. Az alábbiakban részletes tájékoztatást kaphatnak arról, hogy Magyarországon mikor, kinek és milyen mértékben jár a betegszabadság.

Kinek jár betegszabadság?

Betegszabadságot nem csak a munkavállaló kaphat. Betegszabadság minden olyan személynek is jár, akinek a foglalkoztatása munkaviszony jellegű jogviszonyban történik például a közszolgálati vagy köztisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony.
Továbbá a betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre jogosult-e vagy sem.
Ha a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Milyen esetben jár a betegszabadság?

A főszabály az, hogy táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló (illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. Azaz abban az esetben, ha a munkavállaló 15 munkanap betegszabadságot már igénybe vette, és még mindig keresőképtelen, akkor jár a táppénz.

A betegszabadság kizárólag saját betegség, keresőképtelenség esetén jár, így gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén szóba sem jöhet

Vannak azonban olyan esetek, amikor saját betegség, keresőképtelenség esete áll fenn, azonban a keresőképtelenség azonnal táppénzzel kezdődik. Ilyen esetek a következők:
–          üzemi baleset miatti keresőképtelenség,
–          foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség,
–          veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség,
–          közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség.

Hány nap és milyen mértékű betegszabadság vehető igénybe? 

Az alapszabály az, hogy a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. A jogszabály továbbá előírja, hogy az évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Ha például a keresőképtelen munkavállaló márciusban igénybe vette a 15 munkanap betegszabadságát, majd szeptembertől munkahelyet váltott, és az új munkahelyén ismét keresőképtelen lett, akkor 5 munkanap betegszabadsággal kezdődik a keresőképtelensége. Azaz ez esetben éves szinten nem 15 munkanap, hanem 20 munkanap betegszabadságot vehet igénybe.
A betegszabadság mértéke: A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár.