Magyarország a társadalombiztosítás területén számos egyezményt kötött. Ezek az egyezmények többek között azért jöttek létre, hogy ha a magyar állampolgár a másik, egyezményt kötött országban dolgozik, akkor a biztosítása alapján szerzett jogosultságai ne vesszenek el, illetve ha a magyar állampolgárok a másik egyezményt kötő országba utaznak, akkor az ott tartózkodásuk alatt kapjanak legalább sürgősségi betegellátást. Ha számba vesszük, hogy jelenleg hatályos egyezményeink milyen társadalombiztosítási ellátásokra irányulnak, akkor az egyezményeink ezen szempont alapján az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

1.      Betegségi-, baleseti- és nyugellátásokra vonatkozó szociális biztonsági egyezményeink valamint szociálpolitikai egyezményeink

2.      Nyugellátásra vonatkozó egyezmények

3.      Egészségügyi együttműködési egyezmények
1. Szociális biztonsági és  szociálpolitikai egyezmények:

1.1. Szociális biztonsági egyezmények:
A szociális biztonsági egyezmények jóval a szocálpolitikai egyezmények után kerültek megkötésre, így a szabályaik több hasonló vonást tartalmaznak a fentiekben ismertett Rendeletekkel. Jelenleg három szociális biztonsági egyezményünk van. Ezek az egyezmények, a két egyezményt aláíró ország vonatkozásában, koordinálják az egészségbiztosítási, a balesetbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ellátásokat. Korábban több szociális biztonsági egyezményünk is volt pl: Romániával, Bulgáriával, de ezeket az egyezményeket az Európai Unióhoz történt csatlakozás után felváltották az Uniós Rendeletek.
A jelenleg hatályos szociális biztonsági egyezményünk:
–          2008. évi LXXII. törvénnyel kihirdetett magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény
–          2009. évi II. törvénnyel kihirdetett magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény
Nézzük meg, milyen ellátásokat koordinálnak ezek az egyezmények:
Az egyezmények a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátásokra (az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira, baleseti ellátásokra, nyugellátásokra), továbbá a munkanélküli ellátásokra (álláskeresési járadékra, az álláskeresési segélyre) terjednek ki. Az egyezmény szól többek között a pénzbeli ellátások átutalásáról, a jogalap nélküli ellátások visszatérítéséről, a vitás kérdések rendezéséről.
Kikre vonatkoznak a szociális biztonsági egyezményeink:
Az egyezmények nem korlátozódnak csak az állampolgárságra, kiterjednek azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják pl: a családtagok.
A biztosítási kötelezettség -főszabályként- a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmények meghatározzák az általános szabály alóli kivételeket is pl.: kiküldetés, önálló tevékenységet végzők
Ha valaki kiküldetés keretében dolgozik pl: motenegrói biztosítottként Magyarországon vagy magyar biztosítottként Montenegróban, akkor továbbra is a kiküldő országban lesz biztosított és a kiküldő országban továbbra is igénybe veheti a teljeskörű egészségbiztosítási ellátásokat (pénzbeli ellátások, egészségügyi szolgáltatások) A kiküldetést a 128-as nyomtatvánnyal lehet igazolni.
Az, aki Bosznia-Hercegovinában vagy Montenegróban nyugdíj-ellátásban részesülő nyugdíjas, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, az illetékes boszniai vagy montenegrói biztosító által kiállított nyomtatvány alapján teljes körű egészségügyi ellátásra jogosult (de, ez esetben a TAJ-szám is szükséges az ellátáshoz). Ez a nyomtatvány az ún. 121-es nyomtatvány, azaz CG/HU 121, BH/HU 121.
1.2. Szociálpolitikai egyezmények:
A szociálpolitikai egyezmények jóval korábban kötettek meg, mint a szociális biztonsági egyezmények. Ezek az egyezményeink az alábbiak:
1959. évi 20. törvényerejű rendelet a Magyar – Jugoszláv szociálpolitikai megállapodásról.
Az egyezmény területi hatálya: Magyarország – Szerbia, Macedónia és Koszóvó területére terjed ki.
Magyarország vonatkozásában az egyezmény hatálya alá tartozik: a dolgozók betegségi biztosítása, a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíja, a családi pótlék, a munkanélküli segély.
Jugoszláv utódállamok vonatkozásában az egyezmény hatálya alá tartozik: a munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozóik társadalombiztosítása, a gyermekek utáni családi pótlék, a munkásoknak és alkalmazottaknak átmeneti munkanélküliség alatti anyagi biztosítása.
Az egyezmény rendelkezései szerint a biztosítási kötelezettség azon államban áll fenn, amelynek területén az adott személy döntő tevékenységét folytatja, melyet a munkaidőt, a rendszeres jelleget és a munkabért figyelembe véve határoznak meg. A fenti államokban fennálló biztosítási jogviszonyt az illetékes egészségbiztosító igazolásával igazolhatja.
Az egyezmény szól a kiküldettekről is, akik továbbra is annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint maradnak biztosítva, amelynek területén a kiküldő vállalat, illetőleg munkáltató székhelye van.
A közlekedési és szállítási vállalatok dolgozói, ide értve a légi közlekedés, a hajózás és a posta dolgozóit is, továbbá a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó dolgozók annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van.
Aki Szerbiában, Macedóniában vagy Koszóvóban kereső tevékenységet végez, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, Magyarországon teljes körű egészségügyi ellátásra jogosult, de az ellátáshoz a TAJ-szám bemutatása is szükséges.
1963. évi 16. tvr., a Magyar – Szovjet szociálpolitikai megállapodásról. 
Személyi hatály: Az egyezmény alkalmazásának feltétele magyar vagy a volt Szovjetunió területén létrejött utódállamok állampolgársága, kivéve Lettország, Litvánia, Észtország, Üzbegisztán és Moldávia állampolgárait.
Ez a régi egyezmény az ellátások megállapítását a lakóhelyhez köti, így pl: a nyugellátást annak a szerződő országnak a nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját szabályai szerint, ahol a kérelem benyújtása időpontjában a nyugdíjat igénylő személynek lakóhelye van. A szerződő országokban szerzett szolgálati időket összeszámítják. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar jogszabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek ( nyugdíjkorhatár, szolgálati idő).
Ezen régi egyezmény egy olyan különleges jogot is megalapított, mely szerint az a nyugdíjas, aki a szovjet-magyar egyezmény szerint áttelepült bármelyik egyezmény hatálya alá tartozó országba pl: Magyarországra – tehát Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik -, akkor Magyarországon – ahol lehet, hogy egy napot sem dolgozott – a Nyugdíjbiztosító az egyezmény rendelkezéseire tekintettel megállapít számára nyugdíjat, amelyet ettől kezdve a magyar nyugdíjfolyósító rendszeresen átutal. Jövedelem hiányában ez esetben a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.  Az ilyen módon megállapított nyugdíjra jogosult személy, ezen időponttól kezdve, mint magyar nyugdíjas TAJ számot is kap, amely alapján Magyarországon – a többi magyar nyugdíjashoz hasonlóan – vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást.

2.      Egészségügyi együttműködési egyezmények

Ezek az egyezmények– az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével – ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. A következő országokkal áll fenn egészségügyi együttműködési egyezményünk:
Angola (17/1984. (III. 27.) MT rendelet.); Észak-Korea (14/1975. (V. 14.)) MT rendelet.) (csak a KNDK állampolgárai!); Irak (47/1978. (X. 4.) MT rendelet.); Jordánia (15/1981. (V. 23.) MT rendelet); Kuba (1969. évi 16. tvr.); Kuvait (33/1979. X. 14 MT rendelet.).
Az állampolgárok heveny megbetegedés és sürgős szükség esetén nyújtandó egészségügyi ellátást útlevelük bemutatása mellett vehetik igénybe az alábbi országokban:
Kazahsztán; Kirgizisztán; Koszovó; Macedónia; Oroszország; Szerbia; Türkmenisztán; Ukrajna; Üzbegisztán.

3.      Nyugdíjbiztosításra vonatkozó egyezmények:
Az alábbi egyezmények csak a nyugellátáokra terjednek és annak alapjául szóló befizetésekre. Az egyezmények megkötésének a célja az volt, hogy aki bármelyik Szerződő Fél államában dolgozik, az ott szerzett, nyugdíj alapját képező jogosultsági ideje és befizetése ne vesszen el, azaz a későbbiekben – amikor arra a Szerződő ország jogszabályai szerinti életkort eléri- kapjon nyugellátást.
Ezek az egyezmények az alábbiak:
–          2003. évi LXIX. törvény szól a Magyar Köztársaság és Kanada közötti szociális biztonságról. 
–          2006. évi XVII. törvény, a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya közötti szociális biztonságról.
–          2006. évi LXXIX. törvénnyel a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között létrejött szociális biztonságról. 
–          2011. évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló egyezmény 
–          2011. évi CXVIII. törvény a Magyar Köztársaság és Mongólia közötti a szociális biztonságról 
–          2010. évi XXIX. törvény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetésérő Magyar-japán szociális biztonsági egyezmény 
–           2013. évi CCXXXIII. törvény a Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény 
–          2011. évi CXVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális biztonságról szóló egyezmény
Főszabályként, az egyik állam területén munkát vállaló személy csak a munkavállalás helye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.
Speciális szabályok vonatkoznak az önálló vállalkozókra, a kiküldetésben lévő személyekre, a nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajó személyzetére, valamint a közszolgálati jogviszonyban álló személyekre.
Kiküldetés vonatkozásában kimondják: adott időtartamra kiküldött személy esetében a kiküldő jogszabályai hatálya alá tartoznak, mintha a munkavégzés a kiküldő területén történne.
Amennyiben magyar állampolgárként keresőtevékenységét folytatunk a fenti egyezményes ország valamelyikében, azaz az egyezményes országban biztosítottak leszünk, akkor mind a biztosításunk létrejöttét, illetve annak megszűnését be kell jelenteni. Ezt követően a TAJ számunk érvénytelenítésre kerül. Amennyiben ezen idő alatt, magyarországi tartózkodásunkkor egészségügyi ellátást veszünk igénybe, annak összegét az egészségügyi szolgáltatónak meg kell fizetnünk.