2020. július 1-jétől nem csak az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) lép hatályba, hanem módosul a szociális hozzájárulási adó (2018. évi LII. törvény) szabálya is. Az alábbi tájékoztatóban a szociális hozzájárulási adó fenti módosításait foglalom össze.

1. A szociális hozzájárulási adó mértékének változása:

2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó. A csökkentett szociális hozzájárulási adót 2020. júliusára vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell először alkalmazni.

2. A szociális hozzájárulási adó alapjában bekövetkező változás:

2.1. Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, a megállapított jövedelem 87 százalékát (a korábbi 85 százalék helyett) kell a szociális hozzájárulási adónál jövedelemként figyelembe venni.

2.2. Ha nemzetközi megállapodás alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga (pl: kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján), akkor a szociális hozzájárulási adó alapja az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Ha a tevékenység ellenértékeként az adott tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem kevesebb, mint az alapbér vagy a fenti KSH által közzétett bruttó átlagkereset, akkor ez a kevesebb összeg lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. Ha nemzetközi szerződés (pl: kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás) alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, de a biztosítási jogviszony Magyarországon jön létre (pl: kiküldetés alapján 2 évig itthon biztosított a munkavállaló, de a kiküldetés helye szerinti országban adózik, így itthon nincs szja alapja), akkor a tb járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a következő:

„ba) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (amely 2019. júliusában  – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 362 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 372 600 forint volt.), vagy

bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.”

Azaz, ha az alapbér például havi bruttó 400 000 forint, akkor ez lesz a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó alapja. Ha azonban az alapbér havi bruttó 230 000 forint, akkor a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja 2019. július hónapjára a KSH által – teljes munkaidőre – közzétett bruttó átlagkereset lesz. Kivételt képez, ha a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapra elszámolt jövedelem nem éri el a fenti összeget. Erre többek között akkor kerülhet sor, ha például az alkalmazott például 2020. júliusában adott napokon fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.

3. Változás a Tbj. szerinti munkaviszonynál fizetendő szociális hozzájárulási adó kapcsán:

A 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) a munkaviszonyban is bevezeti az ún. minimális alapot, amely havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (azaz idén bruttó 48 300 forint) lesz.

Megjegyzés: A fenti minimális alap adott esetben arányosításra kerül, míg egyes esetekben – pl: munkavállaló gyermekgondozási díjban stb. részesül, vagy adott intézményben nappali képzésen tanul – a  fenti minimális alapot nem kell alkalmazni.

Munkaviszony esetén, a fenti minimális alap szabálya a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, így 2020. július 1-jétől a fentiekben leírtak szerint legalább a minimálbér 30 százaléka után a munkáltató köteles szociális hozzájárulási adót fizetni.

4. Változás a saját jogú nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő szociális hozzájárulási adóban:

2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény kimondja, hogy nem keletkezik a 2018. évi LII. törvény 1. § (1)–(3) bekezdése szerint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
• a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
• a kifizetőnek az új Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.

Ez utóbbi kapcsán felmerül a kérdés, hogy ki minősül az új Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek?

Az új Tbj. alapján „kiegészítő tevékenységet folytató személy az,  aki új Tbj. szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.”

5.   Mentesség a Széchenyi Pihenő Kártya, mint béren kívüli juttatás után fizetendő szociális hozzájárulási adóban:

Ugyan nem 2020. július 1-jétől, hanem már 2020. április 22-étől hatályos az a szabály, hogy Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A kihirdetéskor azt olvashattuk, hogy ezt a mentességet 2020. április 22-étől 2020. június 30-áig kell alkalmazni, azonban május 22-én megjelent egy újabb kormányrendelet (225/2020. (V. 22.) Korm. rendelet), amely a fenti mentességi időt kitolta 2020. december 31-éig. Erre tekintettel 2020. április 22-étől 2020. december 31-éig Széchenyi Pihenő Kártya vonatkozásában, mint béren kívüli juttatás után, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser