2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási jogviszonyokra és befizetési kötelezettségekre új törvényt kell alkalmaznunk. Az új törvény a 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.), amely ún. minimális alapok alkalmazását írja elő munkaviszonyban, vállalkozói tevékenység, és mezőgazdasági őstermelők esetén. Az alábbiakban ezeket a minimális alapokat foglalom össze.

Munkaviszony:

Új szabály, hogy ha a biztosítottak, nem nyugdíjasként, az új Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, akkor a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni havonta legalább a minimálbér 30 százalékából (ami idén bruttó 48 300 forint). Azaz 2020. július 1-jétől az új Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban bevezetésre került a fenti minimális alap, amely korábban nem létezett.

A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is alkalmazásra kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.

Vannak olyan élethelyzetek amikor a fenti minimális alap arányosításra kerül, illetve nem kell azt alkalmazni. Így nem kerül sor a minimális alap alkalmazására, ha a munkaviszonyban álló személy

• gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve
• a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, továbbá a szakképzésben részt vevő illetve továbbá a szakképzésben részt vevő személy esetében.

Kiket is érint ez a szabály kedvezőtlenül?

Kedvezőtlenül érinti ez a szabály mindazokat, akik szakképzettséget nem igénylő munkakörben, heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak (ha a teljes munkaidejük heti 40 óra lenne), és nem részesülnek gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban illetve nem tanulnak nappali képzésen, illetve szakképzésben.

Nem nyugdíjas vállalkozók:

A másik jelentősebb változás 2020. július 1-jétől, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határában következett be.

Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezett, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja

• 10 százalék nyugdíjjárulék esetén havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kapcsán havonta legalább a minimálbér illetve garantált bérminimum másfélszerese.

Meg kell említeni, hogy a fenti minimális tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozó a feladatait ingyen látja el. Ha azonban a vállalkozó jövedelme, kivétje a fenti minimális alapot meghaladja, akkor természetesen ezen jövedelem, kivét alapján kell a járulékokat megfizetni.

Megjegyzés: Minimálbér havi bruttó 161 000 Ft, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 210 600 Ft – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.

Nézzük meg, mennyivel csökkenti ez az új szabály a vállalkozó befizetését!

Elsőként a szakképzettséget nem igénylőt, majd a szakképzettséget igénylő vállalkozót vegyük alapul. Ha a vállalkozó a minimális alap szerint köteles megfizetni a járulékot, akkor a fenti módosítás az alábbi változást eredményezi a befizetésében:

Szakképzettséget nem igénylő esetén: 2020. július 1-ig 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese volt, azaz 241 500 forint. Ebből az alapból kellett megfizetni 20 527,5 forintot. 2020. július 1-jétől 8,5 százalék járulék (amely már a társadalombiztosítási járulék része) alapja havonta legalább a minimálbér, azaz 161 000 forint lett. Ebből az alapból kell megfizetni 13 685 forintot. Azaz 2020. július 1-jétől 6 842,5 forinttal kell kevesebb járulékot fizetni a szakképzettséget nem igénylő tevékenységet ellátó vállalkozónak.

Szakképzettséget igénylő esetén: 2020. július 1-jéig 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a garantált bérminimum másfélszerese, azaz 315 900 forint. Ebből az alapból kellett megfizetni 26 851,5 forintot. 2020. július 1-jétől 8,5 százalék járulék (amely már a társadalombiztosítási járulék része) alapja havonta legalább a garantált bérminimum lett, azaz 210 600 forint. Ebből az alapból kell megfizetni 17 901 forintot. Azaz 2020. július 1-jétől 8 950,5 forinttal kell kevesebb járulékot fizetni szakképzettséget igénylő esetén tevékenységet folytató vállalkozónak.

Megjegyzés: 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó alapja nem változik, azaz az továbbra is havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka maradt.

Biztosított őstermelők:

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérből (azaz idén 161 000 forint) fizette a 17 százalékos mértékű járulékot.

Ha a biztosított őstermelőnek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kellett alapul venni, és ebből kellett megfizetni a 14 százalékos mértékű járulékot, amely 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 10 százalék nyugdíjjárulékból állt.

Milyen változást hozott az új Tbj. a fenti szabályban?

Jelentős változás, hogy 2020. július 1-jétől 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni minden biztosított őstermelőnek, az alábbiak szerint:

• A biztosított mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felelne meg, így lényeges köztehernövekedés nem valósult meg az új szabály által.
• A biztosított mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Ez esetben az állapítható meg a csökkentett alapot és a növelt járulékot figyelembe véve, hogy köztehernövekedés nem valósult meg az új szabály alapján.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

          közgazdasági szakokleveles jogász

                 egészségügyi menedzser