Hogyan jár táppénz és állami kártérítés hatóság által elrendelt karantén vagy járványügyi zárlat esetén? Mikor és milyen mértékű táppénzt kap az, aki foglalkozásából kifolyólag fertőződik meg koronavírussal? Alábbi cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a COVID-19 kapcsán.

Keresőképtelenség számos módon előfordulhat, amit az alábbi 9 típusba sorolhat az azt megállapító orvos:

• 1-es kód: üzemi baleset
• 2-es kód: foglalkozási megbetegedés
• 3-as kód: közúti baleset
• 4-es kód: egyéb baleset
• 5-ös kód: beteg gyermek ápolása
• 6-os kód: terhesség-szülés miatti keresőképtelenség
• 7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés
• 8-as kód: egyéb keresőképtelenség
• 9-es kód: veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

Koronavírus és keresőképtelenség

A COVID-19 vírus kapcsán jellemzően két új helyzet állhat elő:
1. Ha egy személy kórházi, otthoni karanténba vagy járványügyi zárlat alá kerül, amit a hatóság rendel el.
2. A megfertőződésre a foglalkozás végzése kapcsán kerül sor.

A karantén kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) azt a tájékoztatást adta ki, hogyha valaki hatósági intézkedés alapján kerül karanténba, akár az otthonában, akár egy egészségügyi intézményben, akkor keresőképtelen állományba vehető közegészségügyi okból, azaz a fenti 7-es kóddal.

Az EMMI tájékoztatója ezen felül a járványügyi zárlatról is szól. Amennyiben az országos tisztifőorvos járványügyi zárlatot rendel el, az nem csupán konkrét személyekre, hanem kerületekre, településrészekre vagy akár teljes településekre is kiterjedhet. Ha ebben az esetben a járványügyi zárlat alá vont területen lakó személy a lezárás miatt munkahelyén nem tud megjelenni, illetve más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható, szintén keresőképtelennek minősül (közegészségügyi okból, azaz a fenti 7-es kóddal).
A karanténról, a zárlatról a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost az országos tisztifőorvos értesíti.

A 7-es kódos keresőképtelenség esetén már az első naptól a biztosítottnak táppénz kerül megállapításra és folyósításra. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50%-os vagy 60 %-os mértékű és van felső határa. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, továbbá a teljes keresőképtelenség időszakára táppénz jár (nincs betegszabadság).

Megjegyzés: az egészségügyi törvény rendelkezése alapján, ha „a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.” Azaz a fenti esetekben az állam köteles a szükséges és indokolt költségeket, valamint a táppénzen felüli, kiesett munkajövedelmet megtéríteni.

Ha a koronavírussal való megfertőződésre foglalkozás végzése kapcsán kerül sor (például egy betegápolást végző egészségügyi dolgozó esetén) és azt foglalkozási megbetegedésnek minősítik, akkor a beteget 2-es kóddal kell keresőképtelennek nyilvánítani (foglalkozási megbetegedés). Ha ebben az esetben meghozzák azt a határozatot, hogy a foglalkozási megbetegedés TB-szempontból üzemi balesetnek minősül, akkor a keresőképtelenség első napjától 100%-os mértékű baleseti táppénz jár. A foglalkoztatót ez esetben sem terheli betegszabadság, és táppénz-hozzájárulás.

Megjegyzés: A foglalkozási betegségről, annak bejelentéséről és megállapításáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik. A baleseti táppénznek nincs felső határa.

Keresőképtelenség igazolása:

Folyamatos keresőképtelenségnél az orvosi igazolást legalább 2 hetente ki kell állítani. Kihirdette a kormány, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt keresőképtelenségre, illetve a keresőképességre vonatkozó orvosi igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani, erre ritkábban is sor kerülhet.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) adják le. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és

– vagy elektronikus aláírással kell ellátni (ami lehet Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) is),

– vagy a biztosítottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a keresőképtelenségi igazolás az eredetivel mindenben megegyezik.

A veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles leadni az eredeti orvosi igazolásait.

szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser