2021. január 1-jétől módosult a rehabilitációs-, rokkantsági ellátás keresőtevékenységére  vonatkozó szabály, továbbá a megváltozott munkaképességhez kapcsolódóan változott a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabály is, amelyek a következők:

• Keresőtevékenység

2020. december 31-éig bezárólag azt a szabályt kellett alkalmazni a rokkantsági-, és rehabilitációs ellátás mellett folytatott keresőtevékenységre, hogy ha a rokkantsági-, és rehabilitációs ellátás során folytatott keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladta a  minimálbér 150 százalékát, akkor az ellátást meg kellett szüntetni. 2021. január 1-jétől hatályon kívül került a fenti szabály, így idén a rokkantsági-, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy bármennyi jövedelmet szerezhet az ellátása alatt folytatott keresőtevékenységéből.

• Változás a rehabilitációs hozzájárulásnál

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, ami 2021-ben 161 000 forint kilencszerese, amely 1 449 000 forint/fő/év.

2021. január 1-jétől bővült a rehabilitációs hozzájárulásnál figyelembe vehető személyek köre.  Megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik – legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben – az a személy is, aki

• köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
• felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak

minősült.

Ugyancsak a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

• 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
• 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
• 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
• 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
• 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő

rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

A fenti személyek kapcsán, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a fenti személyek

• természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,
• a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
• a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá
• az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.

A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.

Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella

közgazdasági szakokleveles jogász

egészségügyi menedzser